2019. szeptember 20., péntek: Friderika napja

Magyarország vezet az uniós csalási statisztikákban

A 2014 és 2018 közti uniós támogatások majdnem 4 százalékát fizettetné vissza Magyarországgal az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF). Az ügynökség az elmúlt évben vizsgálódott Magyarországon a legtöbbet, de a figyelmeztetések ellenére 20 ügyben továbbra sem indítottak eljárást a magyar hatóságok – derült ki a szervezet kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből.

Nagy méretű kép

Az uniós költségvetési csalások felderítésével foglalkozó testület tavaly 9 nyomozást zárt le Magyarországon, míg Görögországban és Lengyelországban 8-8 ügyet, Romániában, Bulgáriában, Csehországban és Olaszországban pedig országonként 4-et. Az unió pénzügyi érdekeit védő szervezet a magyarországi vizsgálatok négyötödében állapított meg szabálytalanságot, és tett ajánlást a nemzeti hatóságok felé. Ehhez képest Görögországban a nyomozások háromnegyede, Lengyelországban kicsivel több, mint egyharmada, a többi említett országban pedig a fele tárt fel visszaélést az EU-s forrásokkal. Az uniós államokban, tagjelölt országokban és egyéb partnerországokban tavaly összesen 86 vizsgálatot fejeztek be az OLAF emberei, és 414 egyéb ügyben még mindig folyik a nyomozás. A legtöbb munkát az európai strukturális és beruházási alapok körüli visszaélések adják az ügynökségnek – vagyis éppen azok az uniós fejlesztési támogatások, amelyekből Magyarországon is finanszírozzák a nagy projekteket.

A jelentés említ egy olyan magyarországi esetet, amelyben két, egymáshoz igen közel álló cég kapott összesen 12 millió eurós (mai árfolyamon számolva 4 milliárd forintos) támogatást szélessávú hálózat fejlesztésére két különböző projektben. A kivitelezéssel pontosan ugyanazt az alvállalkozót bízták meg, aki aztán tovább osztotta a munkát. A további négy alvállalkozói szintet kiépítő bonyolult hálózat lényege az volt a jelentés szerint, hogy egy másik uniós államban bejegyzett cég bevonásával visszacsorgassanak 4,9 millió eurót (körülbelül 1,6 milliárd forintot) az egyik eredeti nyerteshez. Az OLAF arra kérte a magyar hatóságokat, hogy indítsanak eljárást az ügyben, és javasolta az Európai Bizottságnak, hogy téríttesse meg Magyarországgal a mintegy 3,6 millió eurós (1,2 milliárd forint) kárt – írja az index.hu portál.

A magyarországi visszaélések súlyosságára utal az is, hogy 2014 és 2018 között a fejlesztési támogatások 3,84 százalékának a visszafizetését tanácsolata az OLAF. Az uniós átlag mindössze 0,45 százalék. A sokat emlegetett Romániában és Görögországban is 0,40, illetve 0,31 százaléknyi visszatérítést javasoltak, Lengyelországban pedig mindössze 0,12 százalékot. Bár ez nem jelenti azt, hogy a tagországoknak végül vissza is kell utalnia a támogatásokat, minden azon múlik, hogy az Európai Bizottság és a hatóságok hogyan működnek együtt a későbbi eljárás során.

[Forrás: Index]

CÍMKÉK

Hozzászólások